Ez nap nagy jelentőséggel bír. Tegnap este elmentem Szombahelyre a nyomdába, ahol aztán másnap, azaz ma hajnal 4 órakor kinyomtattuk a diplomadolgozatom (mert addig korrigálgattam-még most is lenne mit…). Negyed hatkor elindultam Budapestre, végig bóbiskoltam az utat, út közben beleléptem egy nagy kupac kakiba, de azt mondtam magamban: Nem baj, szerencsét hoz!!! Fél tízkor azt mondta a hölgy, hogy lehet nincs fekete spirál, mert elfogyott. De utána néz még egy helyen. Arra gondoltam akkor, ha már kakiba léptem, legyen eredménye. És IGEN!!!! Volt. Így bekötötték a diplomámat és most a Déliben ülök (már indulok is) a vonaton (noha én a Keletiből vettem meg a jegyet Sopronba – elnéztem a helyszínt) és már tartok is vissza Sopronba az ötödéves búcsúztatóra! Álmos vagyok, de Eszti a hős, mert ő 72 órát nem aludt és nyomja a diplomát még mindig! Mindenki gondoljon rá, ismeretlenül is!!!

Ja és Katira is!